2011. január 30., vasárnap

Főételek

Na de lássuk az ételeket. A kongói konyhaművészet alapköve a fufu, ezt manióka vagy kukoricalisztből és vízből gyúrják, és kifőzik. Semleges íze miatt mindig valamilyen szósszal tálalják. Az egyik ilyen a teku teku, ami az azonos nevű zöldségből készül, és ízre leginkább a spenótlevélhez hasonlít. Ennek közeli rokona a poundu, szintén egy zöldes szósz, számunkra egyenlőre a kettő kb. egyforma. Másik nagy kedvenc a Mayebo batia mwamba, ami a gombapörkölthöz hasonló, és mogyorókrémmel készül. Itt jellemzően egy főétkezés van egy nap, valamikor a délután folyamán. Ekkor viszont a nálunk megszokottnál nagyobb a választék az asztalon. Általában kétféle köret van, rizs és fufu, sült banán vagy manióka. A húsevőknek sült hal vagy sült csirke készül, ünnepnapokon mindkettő. Ezek mellé pedig egy- vagy kétféle zöldséges szósz van feltálalva. Minket nagyon meglepett, hogy itt is divat a fejtettbab, ugyanabban a piros trutyiban, amiben otthon is kapható konzervben. Az ételek mellé minden esetben az asztalra kerül még a majonéz, ez belga behatás, illetve a pili pili, ami az otthoni favorit Erős Pistának az itteni megfelelője. Viszont ez utóbbit itt helyben őrlik a háziasszonyok minden nap erős paprikából és fokhagymából. A desszert nem túl meglepő módon mindig gyümölcs.:) A vegetáriánusoknak könnyű dolga van itt, minden étkezésnél van választék húsmentes ételekből, illetve rengeteg friss zöldség és gyümölcs kapható. Erika és Peti is nagyon meg van elégedve a viszonyokkal ezen a téren.

2011. január 25., kedd

Reggeli

A reggelik alkalmával két nagy kedvencet fedeztünk fel, a pálmavajat, ami bármelyik teavajat lekörözi, és a nádcukrot, amit itt használnak. Ez az utóbbi se nem fehér, se nem barna, valahol a kettő között van, és van egy kellemes, a mézhez hasonló mellékíze. Nagy bánatunk viszont, hogy kávé terén szűkösek a lehetőségek. Szinte csak instant változatban kapható, még a vendéglátóipari egységekben is, és aranyáron. A másik dolog, ami már néhány nap után is hiányzik, a felvágott, sajnos itt ilyesmi nem terem. Lekvárt viszont sokféle gyümölcsből lehet készíteni, akár  több fajtát összekeverve is, és bizony készítenek is.:)

2011. január 24., hétfő

Tej, hús, hal

Van néhány tipikus európai alapanyag, ami aránylag ritka, mint például a krumpli vagy a tej. A krumplit maniókával, a tejet tejporral szokták helyettesíteni. Húsfélékből a csirke és a hal dominál, a csirkék nagyon sportosak, így a húsuk is rágósabb, mint amihez mi vagyunk szokva. Halból rengetegféle van, nyersen vagy szárítva lehet venni szinte bárhol.

2011. január 23., vasárnap

Kongói gyümölcsök

Itt a kulináris élvezetek kedvelőinek szeretnénk bemutatni a kongói konyha érdekességeit. Először is azt érdemes tudni, hogy itt egész évben rengeteg zöldség és gyümölcs terem, mindig másnak van szezonja. Első itt töltött hetünk alatt ettünk már ananászt, mangót és avokádót, ez mind nagyobb és édesebb, mint otthon:). No meg olcsóbb. Van itt még mangosztan, ami lila és félbe kell vágni, hogy a fehér belsejét meg tudd enni. A maracuja sárga és (mivel kicsit később lesz a szezonja) savanyú a belseje, szintén fel kell nyitni és kikanalazni, nálunk nagy kedvenc. A legfurább gyümölcs díjas a poilu ("szőrös", otthon licsi néven ismerjük egy rokonát), ami kívülről a nevéhez híven szőrös, a belsejében pedig egy szemgolyó szerű fehér mag van, amit szopogatni kell és szintén savanykás, bodzára emlékeztető íze van. Ez itt a bionyalóka:). Banánból háromféle van, a hagyományos, ami otthon is megtalálható, egy kisebb fajta, ami édesebb, kicsit a szilva aromája van, és a makemba, amit olajban kisütve köretnek készítenek. Ez jóval nagyobb a nyersen fogyasztott változatnál, és kevésbé intenzív az íze. Gyakori még a földimogyoró, pörkölt vagy nyers formában, sőt akár pépesre őrölve is. Amit mindenhol árulnak, az egy krumpliszerű, lila zöldség. Meg kell főzni, és meghámozni. Az avokádóhoz hasonló, kevésbé ízletes, viszont sokkal több terem belőle, úgyhogy abszolút piacvezető termék ebben az időszakban.
Szandra